Felnőni kiábrándító
Úgy érzed, kilógsz a sorból? Szeretnéd kapcsolatépítésen keresztül előremozdítani a karrieredet? A felnőttség olyan új, izgalmas kihívás a számodra, amire érzésed szerint teljesen fel vagy készülve? Hát pfuj. Kérlek, állj odébb!
Sarah Andersen, az elképesztően népszerű, ifjú brooklyni művész lezseren megrajzolt, tökéletesen célba találó rövid képregényei ugyanis nekünk, többieknek szólnak. Bemutatják, hogyan lehet teljes hétvégéket fenséges módon elszúrni az interneten, milyen elviselhetetlen kín egy jóképű sráccal kézenfogva végigmenni az utcán, vagy egész nap arról álmodozni, hogy végre hazaérünk és belebújhatunk a pizsamánkba. Más szavakkal: a modernkori fiatal élet horrorisztikus és kényelmetlen valóságát. Ja, és egyáltalán nem önéletrajzi ihletésűek! Cseppet sem azok!
A Felnőni kiábrándító a rajongók kedvenc képsorait tartalmazza tucatnyi új képregény mellett, amelyek csak ebben a kötetben olvashatóak. Sarah őszintesége, az olyan témáknál, mint pl. testkép, öntudat, introvertáltság, személyes kapcsolatok, és a melltartó-mosás gyakorisága, képregényeit elképesztően viccessé varázsolják – amellett, hogy mindenki magára ismerhet bennük.
Sarah munkásságát csak a Facebookon több, mint egy millióan követik, e könyv megjelenésekor a magyar rajongótábor, a Doodle Time Magyarul pedig kis híján harmincötezer rajongót tudhat magáénak!
Puha boldog puffancs
Itt a fürdőruha-szezon! Készítsd fel a strandoláshoz a tested! Dolgozz azon a hasfalon! Emeld meg a feneked!
Itt a fürdőruha-szezon! Készítsd fel a strandoláshoz a tested! Dolgozz azon a hasfalon! Emeld meg a feneked!
A Sarah Andersen összegyűjtött képregényeit tartalmazó második kötet ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt – vagyis összegömbölyödve egy kupac paplan alatt, figyelmen kívül hagyva a való világ kötelezettségeit. Ezek az új képregények és rajzokkal ellátott személyes jegyzetek a fiatal felnőtt-lét ádáz érzelmi hullámvasútjának magasságait-mélységeit követik: anyagi problémák, nyűglődések, a pulcsilopás rejtelmei, és egy otthonmaradós-pizzázós nap örömei. Mindenki a fedélzetre!
Sarah Andersen fiatal brooklyni képregényrajzoló és illusztrátor. Igazából menő és kiegyensúlyozott életet él. De tényleg.
Az első könyvet köszönöm a Fumax kiadónak!
Már nagyon nagyon régen olvastam mindkét képregényt, ugyanakkor nagyon szerettem őket, a mai napig néha előveszem, hogy nevethessek egy jót rajtuk.
A nevetés kulcsfontosságú benne, olyan "problémákat," helyzeteket mutat be, ami majdnem mindannyiunkkal megtörténik, amik miatt bizonytalanok vagyunk, esetleg sírunk, nevetünk, és minden más.
Szerintem mindenki látott már legalább egy képregényt ezek közül: a csíkos pulcsis lány, a nyuszija, a barátja és egy cica. A lányos problémáktól kezdve van itt minden: akár az időjárás, egérproblémák, olvasással kapcsolatos képsorok. Valójában szinte minden megtalálható bennük, viccesek és egyszerűen igazak.
Most kicsit nehéznek tartom, hogy egy olyan képregényről írok, ami ilyen rövid. Amit sajnáltam is, lehetett volna sokkal hosszabb is. Remélem, hogy a jövőben rengeteg-rengeteg képsort fogunk még kapni ezeken felül. Annyira igaznak érzem ezeket a kis szösszeneteket, mintha egyenesen rám szabták volna.
És van egy olyan érzésem, hogy nagyon sokan így vannak még ezzel. Általánosságokról szólnak, ugyanakkor ezek mindenkit érintenek. Megmutatják, hogy nem vagy egyedül egy adott problémával, gondolattal, egy érzéssel. Az pedig csak plusz, hogy mindezeknek a vicces oldalát ragadja meg, és szinte nem lehet nem nevetni rajta.
Kivel nem esett meg, hogy legszívesebben estig ágyban maradt volna, és ki sem mozdult volna a lakásból? Hogy nem volt kedve sétálni, hogy egyszerűen csak béna volt, és sikerült leennie a kedvenc felsőjét? Mindannyian tudunk bénák lenni, és egy kicsit szerencsétlenek is.
Ezért ismerhetünk magunkra ezekben a kis képregényekben. Személy szerint ajánlom mindenkinek a könyvek megvételét, gyorsan el lehet őket olvasni, ugyanakkor bármikor levehetjük a polcunkról, és bármennyire is szomorú hangulatban vagyunk, biztosan megnevettet bennünket.
Hiszen fiúk, lányok, most komolyan valljuk be. Szerintem mindannyian jártunk már így:
A képek forrása a Doodle Time Magyarul oldal!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése